Évtizedek óta tartja magát az állítás, mely szerint az agyunk mindössze 10 százalékát használjuk. Az elmúlt 60 évben hihetetlenül sokat tudtunk meg az emberi idegrendszer működéséről, és még mennyi mindent fogunk megtudni. Azt már tudjuk, hogy a különféle funkciók jól azonosítható területeket foglalnak el az agyban, habár egyéni eltérések vannak.
Íme egy példa: Egy tavaszi napon beülsz egy kávézó teraszára, és rendelsz egy kávét. A kávézóban halk zene szól, éppen a kedvenc magazinod olvasod, lágy szellő fut végig a teraszon, iszod a kávéd, ami elég forró ahhoz, hogy kissé a kezedre löttyenve hirtelen fájdalmat okozzon. Felugrasz, és eszedbe jut, hogy pár éve pontosan így forráztad le magad…
Kérdés: hány százalékát használod az agyadnak?

december 27, 2009 at 10:27 |
A kérdés pontosításra szorul. Tudatos, vagy nem tudatos használatról van szó? Mert elvileg az agyad mindent megjegyez pl. ami történik veled, de nem mindet tudod tudatosan előhívni.
Meg a területekkel kapcsolatosan annyit, hogy ha valamilyen agyi károsodás éri az embert, akkor a károsodott területek funkcióját át tudja venni részben a többi terület.
És valószínű, hogy “megérzések” abból adódnak (ezt csak én mondom, nem tudományos tény), hogy az agyad mindenre emlékszik, és tudja, hogy mi fog következni, csak ez nem feltétlenül jön ilyen konkrétan a felszínre. Ezért nem baj, ha megtanulunk hallgatni a megérzéseinkre.
december 27, 2009 at 15:22 |
Misi,
A neuroplaszticitás pont erről is szól…
december 27, 2009 at 11:08 |
Péter,
Kösz, igy már világos
Már csak az a kérdés ,hogy ez a folyamat agyunk hány %-át veszi igénybe .. és ha képesek lennénk a teljes agykapacitásunkat használni akkor vajon beültünk volna -e ha tudjuk ,hogy egyszer már leforráztuk magunkat ugyanigy illetve ha be is ülünk megijedtünk volna -e a forrázástól
december 27, 2009 at 15:24 |
Viktor,
Mivel nincs tudományosan elfogadott módja annak, hogy bárki kiszámítsa azt, hogy az adott pillanatban hány százalékot használunk, így minden ezzel kapcsolatos szám kritikával kezelendő. Abban egyetértenek a tudósok, hogy közelebb van a 100-hoz, mint a nullához…:)