Nem, ez nem egy készülő horrorfilm munkacíme. A Zhealth koncepció egyik sarkalatos pontja ez, és bámulatosan írja le a tökéletes ismétlés mögötti igazságot. Bone rythm = Csont ritmus. (CSR)
Tegyük fel, hogy guggolást végzel, amelyben számos csont és ízület vesz részt aktívan. És az izmok – kérdezed. Azok is, de ezek most nem fontosak. Abben egyetérthetünk, hogy ha a csont egyik vége mozdul, akkor a másik sem marad a helyén, az is mozog. A kérdés az, hogy a két vég mennyire tud összehangoltan, egyszerre mozdulni. A fantasztikus a koncepcióban az, hogy a tökéletes CSR esetén hirtelen azt érzed, hogy gyakorlatodnak nem tud a súly ellenállni. Hirtelen minden olajozott.
Gondolj arra, amikor a mérleghinta egyik vége mozdul, akkor a másik is. Egyszerre, nem külön. A tökéletes CSR elsajátításában nem segít, ha az izomra koncentrálsz, a csont két vége a cél, tehát a guggolásodnál a femur – combcsont – két távoli végének egyszerre kell mozdulnia. Tehát előbb nem a fenék megy hátra, hogy a térd hajlítása kövesse, hanem szinkronban történik mindez, lefelé és felfelé szakaszban is.

Borzasztóan nehéz, és ahogy megérted, hihetetlenül egyszerű…Miközben örületes teljesítmény növekedést lehet vele elérni, egy pillanat alatt.Megtanítani bonyolult, én sem állítanám, hogy minden ismétlésem tökéletes lenne, és ahogy haladok előre a mennyiséggel, úgy esik a minőség is. És ahogy esik, azonnal abba is kell hagyni a gyakorlást, mert ilyenkor már a helytelen kivitelezésben szerez az ember jártasságot, és hamarosan már ebben lesz jó. Vagyis a helytelen kivitelezésben.
Ha tehát a munkában mindkét vég, összehangoltan vesz részt, az ízületek körül résznél nagyobb erőkart tudnunk létrehozni, ami drámai erőnövekedést okoz. Ennyi. Nem is bonyolult. Hát persze…
Mert első blikkre ez mindenkinél működik, aztán ahogy leveszed a mozgás sebességét a felére, harmadára, hirtelen előjönne a szinkronizálási hibák.
november 9, 2009 at 20:14 |
Szia Péter!
Amikor nekem próbálták megtanítani a guggolást, mindig a medence hátrafelé mozgását hangsúlyozták. Annyira amennyire csak lehet, sípcsont szinte függőleges, térd jóformán alig mozdul. Nem igazán szerettem, az olimpiai guggolás kicsit jobban feküdt, talán pont azért mert ott a térd előre mozdulása nagyobb volt, természetesebbnek, stabilabbnak éreztem a gyakorlatot. Akkor most e mögött is a CSR áll?
Hogyan lehet ezt a koncepciót összeegyeztetni erőemeléssel, vagy az olimpiai súlyemeléssel? Esetleg nem is kell, mert már össze van? Elvégre azt a kivitelezési módot választják, ami biomechanikailag a legelőnyösebb.
november 9, 2009 at 20:29 |
Kedves Imre,
Véleményem szerint pusztán azt hangsúlyozni, hogy a fenék menjen hátra, helytelen. Az erőemelők/súlyemelőknél megfigyelhető a CSR. Főleg felhúzásnál érhető tetten viszonylag láthatóan…